„A segítő készség, munka, áldozat és szolidaritás megerősíti szíveinket felemeli azokat, akik nálunk többet szenvedtek és közelebb hoz egymáshoz minden jóakaratú embert!” (Magyar Hírlap 1944. VI. 23.)
1935. június 18.
Gróf Esterházy János Kassa és környéke lakosságának szavazatai alapján az 1935-ös júniusi parlamenti választásokon lett a prágai parlament képviselője. Képviselői esküjét e napon tette le a prágai parlamentben.
1936. június 2.
E napon került sor Érsekújvárott az Egyesült Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésére. Az így létrejött Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökévé gróf Esterházy Jánost választották meg a küldöttek. Gróf Esterházy János 1945-ig, minden év június 4-én szervezte meg a pozsonyi magyarság hagyományos zarándoklatát a Pozsony melletti Máriavölgyben lévő Mária kegyhelyre. A gyalogos zarándoklat a nap végén a pozsonyi Szent István templom előtti áldással ért véget.
1945. június 22.
Esterházy Lujza e napon találkozott utoljára letertóztatott bátyjával, Jánossal, a pozsonyi rendőrség épületében engedélyezett rövid látogatás során.
1945. június 25.
E napon átadták át Gustáv Husák aláírásával a szlovák hatóságok Esterházy Jánost és Csáky Mihályt a szovjet titkosszolgálat, az NKVD pozsonyi parancsnokságnak.
1945. június 29.
Az NKVD Esterházy Jánost tíz más pozsonyi magyarral együtt e napon deportálta Moszkvába.
1946. június 24.
Gróf Esterházy Jánost a Moszkvai Ljubljanka börtönében tíz év gulag kényszermunkára ítélték.
1947. június 29.
Gróf Tarnowska Erzsébet ekkor kapta meg fia, Esterházy János Lengyelországon keresztül érkező levélüzenetét: „10-et kaptam. Hitemet nem veszítem. Az Úr Isten és minden szentjeink itt vannak és segítenek. Imádkozom értetek!”
1953. június 10.
A csehszlovák hatóságok e napon utasították el sokadszorra Esterházy János kórházi ápolásra vonatkozó kérelmét.
