A hónap idézete: „A magyar iskolaköteles gyermekek majdnem 20 százaléka jár másnyelvü elemi és polgári iskolába. Ezeknél az iskolaköteles magyar gyermekeknél nem valósulhatott meg a cseh nemzet egyik legnagyobb fiának, Komenskynek örökérvényű elve, hogy minden nemzetnek saját anyanyelvén kell elnyernie az elemi oktatást”.” (Prágai Magyar Hírlap 1936. február 29., Esterházy János nagyszabású beszéde a prágai parlamentben)
1905. szeptember 2.
Négyéves korában, váratlanul elhunyt édesapja, Esterházy János Mihály. Halálos ágyán fiához intézett utolsó mondata ez volt: „Légy fiam mindig jó magyar!”
1931. szeptember 2.
Esterházy János nagysikerű francia nyelvű beszédet mondott a kisebbségi kongresszuson.
1931. szeptember 27.
Esterházy János pályázatot hirdetett meg a magyar nemzet történetének megírására, melynek pályadíját saját maga fedezte.
1939. szeptember 1.
Lengyolország német megszálásával kitört a második világháború. Esterházy János szózatában a lelkiismeret szavának betartására inti népét.
1939. szeptember 14.
Esterházy János, a Magyar Párt vezetője, a szlovenszkói magyarság egyetlen képviselőjeként került be az önállósodott Szlovákia parlamentjébe.
1941. szeptember 1.
Esterházy János megnyitja Pozsonyi Madach Könyvesházat és a Pozsonyi Magyar Galériát
1941 szeptember 4.
Esterházy János húszezer koronáért vasárolt könyveket a szlovákiai szórvány-magyaroknak.
1944. szeptembere
Mycielskiné Esterházy Mária férjével Franciszek Mycielskivel, s négy gyermekével...
A Nógrád megyei Dejtáron augusztus 7-én sokan vettek részt a falu temetőjében tartott keresztmegáldáson, majd a katolikus templomban celebrált szentmisén – bekapcsolódva abba az imazarándoklatba, melynek célja, hogy Esterházy János életét, lelki örökségét minél többen megismerjék, és Isten szolgája mielőbb a boldogok körébe kerüljön.
„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa”
(Mt 5,10–12)
Gréczi László, a falu szülötte, a Magyar Kultúra Lovagja mint a rendezvény főszervezője köszöntötte a megjelenteket a temetőben, ahol megáldották a Lencsés Zsolt freskófestő (akinek nevéhez fűződik az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont belső terének kialakítása is) kezdeményezésére – összefogással – felújított világháborús hősök keresztjét. A keresztet a dejtári özvegy Bacsa Sándorné állíttatta férje és a dejtári I. világháborús áldozatok emlékére 1920-ban. A keresztfelújításhoz a legfőbb adakozó a Közjóért Alapítvány volt.
Az eseményen Molnár Imre történész a palócok hősies küzdelmét méltatta a nagy háború időszakában. A szentelésen jelen volt Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész is, aki a keresztre az IMRI feliratot pótolta. A felújított keresztet Máthé György esperes szentelte meg.
Az eseményről Sipos Kata írt képes beszámolót, melyet a Magyar Kurír portálon teljes egészében elolvashat IDE KATTINTVA.
Az Esterházy János Emlékbizottság és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2024. augusztus 18-án leplezte le a Sapientia Egyetem tulajdonát képező, egykori Központi Szálló aulájában felállított emléktáblát, melyet Kolozsi Tibor Munkácsy Mihály-díjas kolozsvári szobrászművész készített.
Esterházy kiemelt kapcsolatot tartott fenn az erdélyi magyarság vezetőivel, munkássága során több ízben járt és tartott nagy sikerű előadásokat Kolozsváron. Mindezek ismeretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – dr. Molnár Imre diplomata, az Esterházy János Emlékbizottság elnökének javaslatára – kezdeményezte, hogy a felvidéki magyar mártír politikus Erdély fővárosában tett látogatásait emléktábla örökítse meg. Az avatás előtt László Attila kolozsvári főesperes-plébános celebrálásában ünnepi szentmisét mutattak be Esterházy János boldoggá avatásáért a Szent Mihály-templomban, amelyen a helyi Szent Cecília kórus és zenekar mellett az észak-komáromi Concordia vegyeskar is közreműködött, még varázslatosabbá téve a meghitt eseményt.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, kolozsvári plébános homíliáját elolvashatja IDE KATTINTVA.
A cikk folytatását a felvidek.ma portálon IDE KATTINTVA.
